HTML

Charlie naplója

Egy kutya naplója. Egy törpe pinscher mindennapjai Budán, a Mechwart ligetben.

Friss topikok

  • botanIQs: Kedves Sétálók! A csodálatos fa, amit lefényképeztetek, egy narancseper - vagy oszázsnarancs-fa. ... (2013.08.03. 15:25) Séta a Szigeten

Címkék

A halak jegyében

2012.03.31. 23:58 minidobermann

Azért került Bernadett (tudjátok a Csöppke gazdája) a mostani címlapra, mert ő tényleg a Halak jegyében született. De ez a kép itt nem horgászás közben készült róla, hanem Bordeauxban, a tengerparton.
A Pistikével.



De térjünk át a halakra!
A Papa szerint megmagyarázhatatlan, hogy én miért szeretem ennyire a halat. Mert az, hogy a macskák szeretik, mindenki számára természetes. Olyannyira, hogy Párizsban van is egy utca, amit a Halászó macskáról neveztek el. Ráadásul ez egy könyv címe is egyben. Földes Jolán írt egy regényt, valamikor a múlt század 20-as éveiben A halászó macska uccája címen.
Bernadettnek is volt egy halászó macskája. Úgy találták itt a házban, a pincelejárónál. Amikor felhozták a lakásba, kettesben a Mamával, a macskakölyök még vak volt. Mindössze néhány napos lehetett. Bebugyolálták egy kendőbe, és egy parányi fecskendőből etették tejjel.
Klein úr lett a kismacska neve. Aki akkor még nem élt, annak elárulom, hogy Klein úrnak hívták az akkor közkedvelt krimisorozatban Derrick partnerét.
Ő az ott a film főcímzenéjében, stukkerral a kezében.

https://www.youtube.com/watch?v=z2e7oH1F7nI

Klein úr – mármint a macsek – nőtt, növekedett, és amikor eljött a nyár, leköltözött a családdal Balatonfenyvesre. Ahol Bernadett a Papával rendszeresen horgászni járt.
Ezen a képen is együtt voltak horgászni, csak húsz évvel később.



Egy alkalommal vittek haza vagy 30 snecit, az esti süllőzéshez, egy vödörben. Klein úr majd megőrült a halszagtól, és minden áron bele akart mászni a vödörbe. A Mama persze nem engedte, viszont adott neki egyet az ujjnyi halacskákból. Klein úr a halat egy pillanat alatt befalta. Azután kapott egy másodikat, egy harmadikat és egy negyediket is.
A család sajnos nem volt elég körültekintő, és így történt, hogy Klein úr a tizenkettedik kishal elfogyasztása után felborult, mint a büdösbogár. Ahogy a népmesékben mondják, úgy jóllakott, hogy még a hasa is félreállt tőle. De szó szerint!
Kis idő elteltével azután kihányta az összest. Innen lehetett tudni egyébként, hogy hány kishalat evett meg.
És innen lehet tudni azt is, hogy a háziállatokat nem szabad túletetni.
Na, ehhez a mai történethez az adta meg az alaphangot, hogy a héten a Papa horgászni volt, és a kifogott halból szombatra halászlé készült.
Nem ebből a halból, de egy pontosan ilyenből.



De a halat nemcsak a család szereti, hanem én is.
Igaz én is családtag vagyok! Szívesen eszem a főtt, rántott, füstölt és pácolt halat is.
Olyannyira szeretem, hogy még a tányérom is így néz ki:



Nagybudapesti Horgászok, mi?
Abban az évben (1987.) lett ebben az egyesületben a Papa vezetőségi tag.
De hogy miért? Az agyatokat eldobjátok!
Azok akkor még olyan idők voltak, hogy március 15. és október 23. előtt, a cégeknél lelakatolták a fénymásolót, és a telexszalagokat 3 napig nem volt szabad leszakítani. Ez azért szép, nem?
Ja, és egyesületet sem lehetett csak úgy ukkmukkfukk alakítani. Ha nem helyeselte a Párt, akkor nem lehetett. Gyanúsak voltak még a bélyeggyűjtők is. Hej, ha akkor lett volna facebook! Mindenkit meg lehetett volna figyelni.
Figyeltek?
Nyugi, titeket is figyelnek!
Na, a Papára meg pont akkor érett rá a horgászegyesület-alakítási kényszer. Írt is egy levelet a cég vezérigazgatójának – Somogyi elvtárs, maradjon fenn itt is a neve! – hogy szíveskedjék a dolgot engedélyezni.
Nem eresztem a dolgot bő (hal)lére: a vezérigazgató elvtárs nem engedélyezte. Jól is néztünk volna ki, ha a világ proletárjai horgászegyesületekben egyesültek volna! Na, akkor mondták bent, a nagybudapestiek a Papának, hogy alakítsanak üzemi horgász csoportot. Azt lehetett. És, ha már arra járt, kinevezték vezetőségi tagnak. Ahogy Kurt Vonnegut szokta mondani: így megy ez!
Minderről csak addig meséltem nektek, amíg elkészült a kuktában az alaplé. Akkor a Papa leszedte a csontokról (bizony, halcsont az, nem szálka!), meg a fejről az ehető húsokat, és belerakta a passzírozóba. Mert ez a tiszai hallé lényege: a jó sűrű alaplé. A maradék – és később már nemcsak a maradék – halhús darabokat pedig nekem adta. Két tányérral ettem: eggyel a séta előtt, eggyel utána. A halhús nagyon finom, nem hizlal, és a foszfortartalma jót tesz az agysejteknek.
Itt állok teli hassal, ni!



És íme a bizonyság, hogy a halevés hasznos az agysejtek működése szempontjából!
Emlékeztek még a Macskajáték című fejezetben arra a részre, hogy „a Bak-Matska felette igen buja állat”? Nos, megláttuk a könyvet a Margit körúti antikvárium kirakatában. És most rögtön korrigálnánk is. A könyv címe ugyanis nem Egy jeles Vadas-parkról, hanem Egy jeles Vad-kert!
A kép ugyan elég rossz, de aki a könyvet szereti, az közvetlenül is megnézheti a Barbara antikváriumának kirakatában.



A halászlé után mazsolás-túrós palacsinta volt.
Szeretem!
Befejezésül még megmutatnám, hogy nekünk is van akváriumunk. Nem olyan nagy, mint az állatorvosi rendelőé, viszont kisebb a költségvetése is.



Abban különbözik csak a hallétől, hogy nem bográcsban van, és nincs paprika benne. A többi stimmel.
Jaj, megvan a rendőrvicc az akváriumról?

„A rendőr éppen a logikát tanulja a rendőriskolában, de nem érti, ezért megkéri az egyik barátját, hogy magyarázza el neki. A barát el is vállalja, s megpróbálja rávezetni a rendőrt.
- Van akváriumod?
- Igen.
- Ezek szerint halaid is vannak?
- Ez fantasztikus, hogy találtad ki?
- Ezek szerint te szeretsz otthon lenni.
- Igen.
- Tehát valószínűleg van feleséged és gyermeked is.
- Igen.
- Ezek szerint te heteroszexuális vagy...
A rendőr siet elmondani egy másik rendőrnek a tanultakat, aki szintén nem értette a dolgot. El is kezdi felmondani a leckét:
- Van akváriumod?
- Nincs.
- Akkor te buzi vagy...”

Macskakörmöket, a biztonság kedvéért, persze kitettem. Még jó, hogy csak egy kiskutya vagyok, és nem köztársasági elnök! Rögtön leváltana a nép, az istenadta! 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://pinschernaplo.blog.hu/api/trackback/id/tr604353014

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása